„Talán furcsán hangzik - nyilatkozta Bartók Béla A fából faragott királyfi bemutatójának napján -, de megvallom, hogy e balett megírására A kékszakállú herceg vára című operám mellőzése adott impulzust. Ez a munkám tudvalevőleg egy operapályázaton megbukott… Első operámat annyira szeretem, hogy amikor Balázs Bélától a táncjáték szövegét megkaptam, rögtön arra gondoltam, hogy a balett látványosságával, színes, gazdag, változatos történeteivel lehetővé fogja tenni, hogy két művem egy estén kerüljön színre.” A darab elementáris sikere a Kékszakállú előtt is megnyitotta az utat.
A csodálatos mandarin történetére Bartók a Nyugatban talált rá, s megzenésítésébe 1918-ban fogott bele. „Pokoli muzsika lesz, ha sikerül, az eleje… rettenetes zsivaj, csörömpölés, csörtetés, tülkölés; egy világváros utcai forgatagából vezetem be a hallgatót az apache-tanyára” - írta feleségének a zeneszerző, aki Lengyel Menyhért pantomim-szövegkönyvében az emberi lét nagy kérdéseit, férfi és nő, szenvedély és kiszolgáltatottság, gyönyör és fájdalom ősképleteit fedezte fel és zenésítette meg.

Rendező: Budapesti Fesztiválzenekar

Műsor:

Bartók: A csodálatos mandarin, op. 19, Sz. 73, BB 82
    
Bartók: A fából faragott királyfi, op. 13, Sz. 60, BB 74

Vezényel: Fischer Iván