Aranyág-mítosz
A Duna Művészegyüttes és a Szeged Táncegyüttes közös produkciója.

„Egy árnyas fa rugalmas
Szárú, dús levelű ágat bújtat, színaranyból,
Megszentelve a Lenti Világ Júnója nevének;
Rejti e fát a berek, sűrű völgybe bezárja az árnyék.”
(Vergilius: Aeneis. VI. 136 – 139.)

Az „aranyág” eredetileg mágikus erővel bírt, s csak a folyamatos küzdelem, az áldozat-hozatallal is terhes megújulni tudás volt képes birtokolni azt. Hasonlóképpen Bartók zenei világa vagy a népzenei hagyomány: nem önmaguktól örökéletűek, hanem tőlünk, általunk; a mi véges életünk táplálja az ő halhatatlanságukat. Ez azt jelenti, hogy újra és újra kérdezhetjük őket magunkról, s ha kellő alázattal, valódi elhivatottsággal tesszük, akkor itt és most is válaszolni fognak kérdéseinkre.

Előadja a Duna Művészegyüttes tánckara, a Szeged Táncegyüttes és a Göncöl zenekar
Hegedűn közreműködik: Prohászka Ágnes és Radics Ádám