A színdarab megszületésekor, 1884-ben Csiky Gergely már lassan tíz éve maga mögött hagyta a papi hivatást, hogy íróvá váljon. Saját korának ismerőjeként remek karakterekkel, finom humorú darabokkal ajándékozta meg a magyar irodalmat. Drámái azonban legkevésbé sem elavultak – Mohácsi János, országunk egyik legkeresettebb rendezője pedig testvérével, Mohácsi István dramaturggal ezt be is bizonyítják nekünk. Az élmény tökéletessé tételéről pedig a remek szereplőgárda gondoskodik: a főbb szerepekben Márton András, Sára Bernadette, Sirkó László, Csémy Balázs, Téby Zita és Hegedűs Zoltán.

Szinopszis:

A kifizetetlen számláknak van egy közös tulajdonságuk, tudniillik nem tűnnek el maguktól, nyomtalanul. Az pedig egyértelmű és vitathatatlan, hogy a család feje, a férj, öt gyermek boldog édesapja fogja kifizetni őket. Igen ám, de már nincs miből.

Solmay csendesen szemléli felesége, Szidónia féktelen költekezését, aki természetesen mindent a gyermekei boldogságáért tesz. A lányokat férjhez kell adni, mert ez biztosíthatja a család jövőbeni jólétét. Közben persze kell tartani egy estélyt, és fel kell dúlni egy házasságot: a legidősebb lány, Szerafin már megtalálta a megfelelő férfit, férjjé tette, és – anyjához hasonlóan – költekezésével igyekszik romlásba is taszítani.

Bizony, a buborékok szétpukkannak, a csillogó hazugságok lelepleződnek, és a családi panoptikum szétesni látszik. Persze azért ne aggódjunk túlságosan! A passzívnak tűnő családfő kézbe veszi az ügyet, és rendet teremt; mert a családot meg kell menteni, a szerelmeseket össze kell hozni, és egyáltalán: a Buborékok vérbeli vígjáték, ennek megfelelően a gordiuszi csomókat el kell vágni.