A Keller Andrással és a Concerto Budapest együttesével meghitt művészbarátságot ápoló Elisabeth Leonskaja második budapesti fellépése 2024 tavaszán Beethoven c-moll zongoraversenyét fogja a program középpontjába állítani. Ez az 1803-ban bemutatott versenymű a III. és az V. szimfónia rokona: a hangneme a Sorsszimfóniához, illetve az Eroica „gyászindulójához” kapcsolja, s ráadásul az utóbbi szimfóniához köti az itt is, ott is dedikáltként szerepeltetett Lajos Ferdinánd porosz herceg személye is. A versenymű előtt felhangzó nyitány a Tannhäuserből való: Wagner operájának két főtémáját, a címszereplőre gyakorolt kettős vonzás zenei motívumait itt egymással összeszőve és ütköztetve találjuk. Jelentéssel felruházott motívumokban alkalmasint még gazdagabb a szünet után felhangzó Sosztakovics-szimfónia, a Tizedik, amelyben a komponista nemcsak a maga névbetűihez kapcsolt, sőt névjegynek beillő hangsort rejtett el, hanem egy, a szívének kedves hölgyre vonatkozó utalást is. Sőt, a közkeletű, habár vitatható hitelességű szerzői önvallomás szerint az 1953 decemberében bemutatott mű második tételében még Sztálin démoni portréjára is ráismerhetünk.