Weöres Sándor, egyszerre tud mindenkihez szólni és mindenki nevében megszólalni.

Gyermek, nő, férfi, nemtelen létező egyszerre tud lenni. A zene segítségével szeretnénk

megnyitni az utat ezeknek a gyönyörű, nagyobb lélegzetvételű verseknek, hogy egészen a

lelkünk legmélyére jussanak. Töltsünk egy pohár bort magunknak és hagyjuk, hogy a zene

és a vers vezessen minket a teljesség felé…

"Emelkedj, tetőtlen jókedvem, te röpke,

szánalommal tekints sziklákra, rögökre:

mért vannak örökre,

mikor csak a mulandó lelhet örömökre?"

Zongora: Vitus Eszter

Hegedű: Cseke Gyöngyvér