„A díszlet: két fillér. Minden más csupán: a színház művészete, a játék, a tehetség, az ember... De hát mi nem kabarettisták vagyunk! Éles, nyugtalan, felizgatja, összezavarja a polgárt? – de hát ez a mi művészetünk. A Kutyakeringő azonosítja az embereket és a világot a táncoló kiskutyákkal, amelyeket valaki pórázon rángat – lehet, hogy ez aljasság, de semmiképp sem egyszerű és bugyuta idétlenség.”