Bár Verdi megkomponálta a maga részét, a Libera me tételt, a terv végül nem valósult meg. Amikor kiderült, hogy a Dies irae tételre nem akad vállalkozó, Verdi annak a vázlataiba is belefogott, két évvel később pedig egy barátja javaslatára a többi tételnek is nekilátott. A mű megírására 1873-ban újabb szomorú alkalmat adott Verdi jó barátjának, Alessandro Manzoninak, az itáliai irodalom Risorgimento korszaka nagy alakjának a halála. A Requiem végül hatalmas sikert aratva 1874. május 22-én hangzott el először a milánói Szent Márk-székesegyházban.

Az est különlegessége, hogy a jelentős nemzetközi reputációval rendelkező szimfonikus zenekarral fellépő kiváló szólisták mellett a Verdi-muzsika minden értelemben anyanyelvi tolmácsolói érkeznek Budapestre. A csaknem fél évezredes hagyományokkal rendelkező Római Opera a „szomszédos”, nem kevésbé patinás Accademia di Santa Cecilia kiváló iskolájából érkező énekeseket is foglalkoztató énekkara a koncertpódiumon éppoly sikeres, mint az operaszínpadon. A vendégkarmester, a toszkán születésű Roberto Gabbiani első jelentős, kórusvezetésre irányuló felkérését Riccardo Mutitól kapta a firenzei Maggio Musicale 1974-es rendezvényein, majd sorra érkeztek a rangosabbnál rangosabb megbízások. 2010 óta a Római Opera Kórusának vezető karnagya, s ebben a minőségében a novembertől júniusig tartó operai évad mintegy negyven előadása mellett számos hangversenyen is közreműködik együttesével.

Közreműködik: a Római Operaház Kórusa

Vezényel: Roberto Gabbiani